Barion Pixel

SIPOS KUND KÖTÖNY emlékoldala

SIPOS KUND KÖTÖNY


Az oldalt létrehozta:

drsiposkatalin
„Az igaz ember pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. 
De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, 
hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Zsid.10,38-39. 
Név:
SIPOS KUND KÖTÖNY
Születési név:
Sipos Kund Kötöny
Település:
Nyíregyháza
Anyja neve:
Kádár Mária
Házastársa:
Szőke Terézia
Gyermekei:
Katalin, Melinda, Péter
Születési dátum:
1943
Elhalálozás dátuma:
2020
Végső nyughelye:
Északi Temető
QR kód még nem lett aktiválva
Született Kisújszálláson, 1943. október 4-én.   Édesapja Dr. Sípos István református lelkipásztor, teológia professzor, a keleti nyelvek doktora. Édesanyja Kádár Mária. Családukban nyolcan voltak testvérek, 7 fiú és egy leány. Két iker fiútestvére kisgyermek korban, a második világháború idején elhalálozott. Édesapja a fiainak, akik mind református lelkészek, ősi magyar neveket adott: Ete Álmos, Árpád Edömér, Tas Töhötöm, Koppány Kadosa, Kund Kötöny, Bulcsú Botond és Előd Attila. Leány testvére: Tünde Emese.   Az általános iskolát Kisújszálláson kezdte, de az 1956-os forradalom üldöztetései miatt Balatonfőkajáron fejezte be. 1958-1962 Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma; 1963-1968 Debreceni Református Teológiai Akadémia; 1968: első lelkészképesítő diploma (Debrecen); 1969: második lelkészképesítő diploma (Debrecen). 1968-1969: Dévaványa, segédlelkész; 1969-1991: Ramocsaháza, 22 évig volt a ramocsaházai gyülekezet lelkipásztora. 1977-től 1992-ig: Nyíribrony, 15 éven át nyíribronyi gyülekezetben is végezte a lelkészi szolgálatot. 1989-2008: a Nyírségi Református Egyházmegye esperese. Magyarországon ő volt az első, akit a rendszerváltás után a lelkészek demokratikusan választottak esperesnek – ezt sokszor emlegette. 19 évig volt az egyházmegye esperese. 1991-2013. november 30-ig (nyugdíjba vonulásig): a Nyíregyháza –Városi Református Egyházközségben végezte lelkipásztori munkáját. Gyerekkorától sportolt, ami döntően befolyásolta az életét. Vívás, kosárlabda,futball, kézilabda. Teológus évei alatt a Debreceni Dózsa NB I-s kézilabda csapatában játszott. A baktalórántházai kézilabda csapatnak 45 éves koráig volt aktív játékosa. Futballozott a ramocsaházi csapatban is. Büszkesége az egyedülálló, mintegy 4000 kötetes könyvtára. A közelmúltban jelent meg egy saját szerkesztésű kiadvány: "Történelem a rádió előtt Dr.Sípos István feljegyzései az ’56-os forradalom eseményeiről” címmel. Fontos volt számára, hogy minél többen ismerjék meg az 1956-os események valódi történetét, üzenetét, az odáig vezető utat, nemzetközi jelentőségét. Nem titkolt szándéka, hogy ez a könyv szolgáljon a jelen és utókor fiatalságának okulására, az elődök tiszteletére, a megpróbáltatások elviselésére, sőt a helyzetfelismerés fontosságára, és az igazság súlyának elviselésére. Család: Felesége Szőke Terézia pedagógus, Gyermekei: Katalin (1979) állatorvos, Melinda (1980) angol nyelvtanári és humán erőforrás menedzseri diplomát szerzett, Péter István (1982) református lelkész; Nyolc unokája: Róza, Kötöny; Anna, Levente, Emese Napvirág; Lídia, Péter, Abigél Vezérigéi: Atyai örökségként emlegetik a családi vezérigét: Ézsaiás 40,30-31. „Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” Életét meghatározó és tükröző, sokat felemlegetett Ige: Zsid. 10,38-39 „Az igaz ember pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Virágvasárnap - halála előtt egy héttel -, utolsó igehirdetésének utolsó mondatai: „Királyi gyermek vagyok én, Van nékem koronám. Megváltóm kegyelme enyém, Nem hagy el soha már. Jézussal járom utamat, Megfogva a kezét, Királyi gyermek vagyok én, És ez nekem elég… és ez nekem elég!”